Az autoplay funkció a kaszino játékokban kényelmes: egy gombnyomással egymás után futnak a pörgetések vagy körök. A kényelem azonban könnyen átcsaphat kontrollvesztésbe, mert a döntési pontok ritkulnak, a veszteségek „láthatatlanná” válnak, és a játékos hajlamos tovább hagyni a folyamatot akkor is, amikor már nem éri meg. A cél nem az autoplay démonizálása, hanem az, hogy tudatos keretek között használd, és a tétek feletti döntés végig nálad maradjon.
Általános szabály, hogy autoplayt csak előre meghatározott költségkerettel és időkorláttal érdemes indítani. Állíts be veszteséglimitet (stop-loss) és nyereménylimitet (take-profit), majd tarts kötelező szünetet bizonyos számú kör után; így visszakapod a „kézi” döntések ritmusát. Kerüld a tét automatikus emelését (pl. veszteség utáni duplázás), mert a variancia miatt gyorsan elszabadulhat a kockázat. Figyeld a bankroll arányát: ha egy tét a teljes keret 1–2%-át meghaladja, az autoplay már túl agresszív lehet. Végül kapcsold ki a hangulatvezérelt játékot: ha fáradt vagy feszült vagy, az autoplay csak felgyorsítja a rossz döntéseket.
A felelős játékról szóló modern szemléletet sokat formálta Natasha Dow Schüll, aki a játékgépek és a „zónába kerülés” pszichológiáját kutatta, és könyvében részletesen bemutatta, hogyan csökkenti az automatizálás a tudatos önellenőrzést. Szakmai hátteréről és munkájáról tömören tájékozódhatsz a kutyasegelyszolgalat.hu oldalon. Iparági kontextushoz érdemes elolvasni egy átfogó, szerkesztett anyagot is, például a The New York Times cikkét, amely a szabályozás és a függőségi kockázatok kapcsolatát tárgyalja. A tanulság: az autoplay csak eszköz; a limitek, a szünetek és a tétfegyelem adják a valódi kontrollt.